Az első előadó Kroó Norbert professzor úr volt az MTA-ról. Előadását az európai kutatási szemléltet időbeli változásainak jellemzésével kezdte. Ezt követően rátért a megismerés határán történő kutatásokra („frontier research”), azok FP7-ben elfoglalt szerepére (Ötletek program). E tekintetben szó volt a program költségvetéséről, céljairól, a pályázó felé támasztott különféle szakmai elvárásokról.
Az előadás fő témája a 2007. november 30-án megjelent ERC Advanced Grant Scheme (tapasztalt kutatóknak szóló) felhívás volt. Ennek költségvetése 517 millió Euró, mely 3 tárgykör között oszlik meg, a következő módon:
- Élettelen természettudományok és műszaki tudományok (Physical science and Engineering); határidő: 2008. február 28. (39%)
- Társadalomtudományok és Humán tudományok (Social Sciences); határidő: 2008. március 18. (34%)
- Élettudományok (Life Sciences); határidő: 2008. április 22. (14%)
- Interdiszciplináris kutatások: 13%; a határidő a leginkább releváns területhez kapcsolódik.
Elhangzott, hogy a pályázatokban legfeljebb 5 éves időtartamra 2, 5 millió euróra (egyes esetekben ez 3,5 millió euróra) lehet pályázni. Főleg olyan projektek esélyesek, melyek tudományos eredmények tekintetében sokat ígérnek, új, kreatív, szokatlan módszerek alkalmazásával, esetleg jelentős kockázattal is járnak, ill. interdiszciplináris kutatásnak minősülnek.
Ezt követően a pályázatok 2 lépcsős értékelési folyamatáról volt szó.


Az előadó elmondta, hogy hazánk az ERC „Starting Grant Scheme” (pályakezdő kutatóknak szóló) felhívás esetében igen jól szerepelt, vagyis sok pályázat került benyújtásra. Ezzel szemben annak a félelmének is hangot adott, hogy a szóban forgó tapasztalt kutatóknak szóló felhívásra esetleg kevesebb pályázat érkezik, az érintett kutatói korosztály hiánya miatt.

A második előadást Hegyváriné Nagy Ágnes NCP (nemzeti kontaktpont) tartotta. Sok tekintetben átfedés volt a két előadás között, ez utóbbi nagy hangsúlyt fektetett a pályázattal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra.
Jelen pályázati felhívásra várhatóan akár 22 ezer pályázat is érkezhet, a támogatott pályázatok száma 200-250 körül alakul.
A pályázatot a PI nyújtja be a befogadó intézmény („host institute”) nevében. Az intézmény és a kutató közötti kapcsolatra szándéknyilatkozat („supplementary agreement”) szükséges, melyben:
Az intézmény függetlenséget garantál
• a kutatási terv végrehajtásában,
• a támogatás felhasználásában,
• biztosítja a végrehajtáshoz szükséges infrastruktúrát.
E nyilatkozat hiányában nem értékelik a pályázatot!


A befogadó intézmény („Applicant legal entity”)
• Jogosult az ösztöndíj befogadására, garantálja az ösztöndíj továbbadását.
• A jelentkezéskor a kutató nem kell, hogy alkalmazásában álljon, elegendő a projekt idejére szerződést kötniük.
• Kutatást végző intézmény/vállalat, mely a magas szintű kutatási igényeknek megfelel.
• Adja: az infrastruktúrát, adminisztrációs segítséget, hozzáférést a szükséges szellemi tulajdonjogokhoz
• Garantálja: az elnyert ösztöndíjat, önállóságot a vezető kutatónak


A vezető kutató kvalitásának indikátorai:
• 10 publikáció szenior kutatóként főbb nemzetközi, magas impaktfaktorú, multidiszciplináris szakfolyóiratokban,
• 3 monográfia, melyből legalább 1 fordításban is megjelent,
• 5 szabadalom vagy 3 találmány,
• 10 nemzetközi konferencián ill. nemzetközi intézményben tartott előadás,
• 3 nemzetközileg elismert konferencia szervezése a szervező vagy irányító bizottság tagjaként,
• nemzetközi elismerések, díjak, akadémiai tagság.


Elszámolható költségek:
1. Közvetlen költségek:
- a kutatáshoz kapcsolódó kiadások 100%-a
A projekt során felmerült, az intézményi szabályoknak megfelelően elszámolt, kutatással, menedzsmenttel, képzéssel vagy információ-terjesztéssel kapcsolatos kiadások.
• Személyi költségek
Az intézményi szabályoknak megfelelően vezetett jelenléti ívekkel igazoltan, a ténylegesen ledolgozott órák után. Nemzeti jog szerint.
• Eszközök, berendezések
• Utazási költségek
• Apró fogyasztási cikkek (consumables)
• Publikációs költségek


2. Közvetett költségek (rezsi)
a fenti közvetlen költségek max. 20%-a (- alvállalkozói költség, ill. 3. fél által biztosított támogatás, ha az nem a kutatási helyszínhez kapcsolódó kiadás).

2007. január 30-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Irodája ELTE Innovációs Napot szervezett, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem lágymányosi kampuszán került megrendezésre. Az ELTE Innovációs Nap célja, az egyetemen keletkezett tudás és alapkutatások a gyakorlati életben való hasznosításra ösztönzése; az egyetemen dolgozó és hallgató kutatók egymás közti, és a vállalati szférával való kapcsolatainak elősegítése, erősítése, illetve kiterjesztése. A konferencia egész napos programján, amely 14 előadásból, kerekasztal-beszélgetésekből és szakmai kiállításból állt, közel 250 érdeklődő vett részt.

A konferencia első részében, a Kutatásfinanszírozás és az egyetemi innováció támogatása témában Vass Ilona az NKTH elnökhelyettese és Leskóné Kecskés Ildikó a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Innovációs és K+F Főosztályának tanácsosa előadásain vehettek részt a látogatók, az Egyetem és a vállalati együttműködések, illetve együtt nem működések témakörben Duda Ernő a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója és Fodor István az Ericsson Magyarország Kft elnöke volt a meghívott előadó.
A program további részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói bemutatták az Egyetem egyes területein folyó kutatásokat, valamint az ELTE innovációs nagyprojektjeit, majd a vállalati szféra innovációval és K+F-fel kapcsolatos elvárásait és igényeit ismerhették meg a résztvevők.

A délutáni kerekasztal-beszélgetéseken egyrészt az egyetemi szellemi tulajdonjog és szerzői jog kezelésről és a spin-off cégek nehézségeiről, másrészt a diplomás szakemberek alkalmazásáról és az interdiszciplináris kutatások, humán kutatások innovációs potenciáljáról beszélgettek a meghívott vendégek és a résztvevők.
A hazai szabályozás, többek között az Innovációs Törvény és az új Felsőoktatási Törvény jelentős változásokat eredményezhet a felsőoktatási intézmények kutató-fejlesztő munkájában, az eredmények hasznosításában. Lehetővé teszi új források felkutatását és a korábbinál nagyobb mértékű bevonását. Az oktatóknak, kutatóknak, hallgatóknak, valamint az egyetemnek mint szervezetnek meg kell ismerniük a tudás- és technológiatranszfer folyamatokat, a szellemi alkotások tulajdonkezelését, és meg kell érteniük az innováció fontosságát.

A szabadalmak, a vállalkozói kultúra elterjesztése, az egyetem-vállalat közötti kapcsolatok kiépítése, a vállalati K+F igények megismerése fontos feladat az egyetem számára. E felismerés vezette az ELTE-t az első Innovációs Nap megszervezéséhez, amely hagyományteremtő szándékkal 2007. január 30-án került megrendezésre.

Az első Innovációs Nap főként az Eötvös Loránd Tudományegyetem természet-tudományi és informatikai kutatásaira fókuszált. Jövőre, az Egyetem tervei szerint, az Innovációs Napon az érdeklődők megismerhetik a bölcsészeti, a társadalomtudományi, a pedagógiai és a jogi jellegű innovatív, hasznosítható kutatások eredményeit is.

2006. november 15-én került megrendezésre a Tudapest Nap, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Fővárosi Önkormányzat közös szervezésében. Az egynapos konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretén belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt programja volt.

A régió, azon belül a főváros széles spektrumú és magas színvonalú felsőoktatási kínálattal, szellemi potenciállal rendelkező tudásközpont, „egyetemváros”. A Közép-Magyarországi Régiót e jellemzői arra predesztinálják, hogy Közép-Európa vezető központjává váljon a K+F, innováció, oktatás, humánerőforrás-fejlesztés területén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kezdeményezésére – 2006. március 30-án – létrejött Tudapest Kabinet olyan, a felsőoktatáshoz, tudományos élethez, innovációhoz kapcsolódó intézmények és szervezetek előtt nyitott hálózat, amely teljes szellemi potenciáljával hozzá kíván járulni Budapest, a Közép-Magyarországi Régió és Magyarország 2007-2013-as tervezési időszakára vonatkozó stratégiai dokumentumainak előkészítéséhez, az innovációban és humánerőforrás-fejlesztésben érintett programok, projektek kidolgozásához. A Kabinet tagjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Közép-Európai Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szent István Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia.

A Fővárosi Önkormányzat befogadta a Tudapest Kabinet együttműködésével elkészült Innopolisz Póluskoncepció munkaverzióját további kidolgozásra. A három fejlesztési irányvonalon belül tizenegy projekt kidolgozását kezdte meg a Fővárosi Önkormányzat. A három fejlesztési irány, pólus a következő:

• MediPólus (koordinátor: Semmelweis Egyetem)
  Projectek:
  • Szentágothai János Tudásközpont – Tudásközponttal a jövőbe
  • BIMIP (Bio-Info-Medicinális Innovációs Park)
  • DDSC (Drug Discovery and Safety Center) Európai Gyógyszerkutatási és Biztonsági Központ
  • Medicampus projekt
  • OBIK (Orvosbiológia, Innovációs Központ)
  • Az élelmiszer-biztonság fokozása és az életminőség javítása
• ÖkoPólus (koordinátor: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szent István Egyetem)
  Projektek:
  • Természeti (TERFEJL) és biológiai (BERFEJL) erőforrások fejlesztése, valamint a környezet állapotának megóvása modern technológiai eszközökkel
  • DEPIK - Demonstrációs Energiapark és Információs Központ – a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztésére
  • Szennyvíztisztítási technológiák fejlesztése – ivóvízbázisok védelme
  • T-RAD Természetes radioaktivitás csökkentése és az életminőség javítása
• Információs Társadalom Technológiai Pólus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem)
  Fókuszterületek:
  • A 4. generációs távközlési infrastruktúra és annak alkalmazásai, tartalomkezelés és szolgáltatás
  • Információtechnológiai fejlesztések
  • Tartalomfeldolgozási és kezelési feladatok, újgenerációs tartalomszolgáltatás
  • Felhasználó-központú alkalmazásfejlesztés
  • Nagy számításigényű feladatok
  • Járműelektronika, járműirányítás
  • IT biztonság

A Magyar Tudomány Ünnepe idei témájához (evolúció, fejlődés, revolúció) szorosan kapcsolódik a Tudapest Kabinet tevékenysége. A Tudapest Nap keretében a résztvevők megismerhették az Innopolisz Póluskoncepciót, illetve annak kulcsprojektjeit.

A Tudapest Kabinet céljai, amelyek az Innopolisz Póluskoncepcióban teljesülnek, a következők:

• Tudásvárosi funkciók erősítése
• Legyen Budapest Közép-Európa vezető központja a K+F, innováció, a kutatás, az oktatás, és a humánerőforrás-fejlesztés területén.
• A Budapesten jelenlévő szellemi tőke versenyelőnnyé konvertálása
• A gazdasági innovativitás erősítése
• Versenyképes gazdaság kialakítása
• A csúcstechnológiai ágazatok részarányának növelése (biotechnológia, információs- és kommunikációs technológia)
• A tudásgazdaság váljon a gazdaság motorjává
• „Intelligens várossá” fejlesztés
• A tudásbázis szereplői közötti kooperáció

A konferencia célja volt, hiteles képet nyújtani a fővárosban rendelkezésre álló szellemi potenciálról, illetve a mindeddig kiaknázatlan – a Budapesti Póluskoncepció-tervben megtestesülő – innovációs lehetőségekről, illetve arról, hogy hogyan viszonyulnak a Kabinet elképzelései a magyar stratégiai dokumentumokhoz.

A rendezvény előadói voltak (az előadások sorrendjében):

• Hudecz Ferenc rektor, Eötvös Loránd Tudományegyetem,
• Vizi E. Szilveszter elnök, Magyar Tudományos Akadémia,
• Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár, OKM,
• Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, Főpolgármesteri Hivatal,
• Magyar Bálint alelnök, Fejlesztéspolitikai Irányító Testület
• Kovács István Vilmos fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,
• Benedek Zsolt tanácsos, Főpolgármesteri Hivatal,
• Dezső Tamás dékán, Eötvös Loránd Tudományegyetem,
• Pörzse Gábor pályázati és innovációs igazgató, Semmelweis Egyetem,
• Horváth Ferenc intézetigazgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem
• Magyar Gábor stratégiai igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

További információ: tudapest@rekthiv.elte.hu

Szeptember 22-én került megrendezésre az ELTE Természettudományi Kar Déli Épülettömbjében a Kutatók Éjszakája alkalmából az ELTE műhelytitkai: című programsorozat. Dr. Tasnádi Péter, a Természettudományi Kar dékánhelyettese nyitotta meg az Egyetem által szervezett programokat, amelyek 11 és 15 óra között zajlottak a különböző laboratóriumokban és előadókban.

Az ELTE Természettudományi Kar szakmai irányításával 8 tanszék szervezésében, több mint 40 kutató, doktorandusz közreműködésével került megrendezésre a program, amelyet az ELTE Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központja koordinált. A résztvevő kutatók számára nagy kihívást jelentett, hogy szakmai munkájukat ezúttal a megszokottól eltérően látványos, a fiatalok figyelmét felkeltő programokon keresztül mutassák be.

A legnagyobb érdeklődésre az interaktív bemutatók, a közönség aktív részvételét igénylő programok mutatkoztak. Ilyen volt a vulkanológus kézműves műhely, ahol a fiatal érdeklődők vulkánokat készíthettek gyurmából, gyöngyből, színes papírból, vagy a pillantás a negyedik dimenzióba elnevezésű programban a modell-építés. A Déli Tömbben megrendezésre kerülő programok a Nyílt Napra idelátogató több száz középiskolás diák előtt álltak nyitva. Így ezen alkalommal a felvételizők számára az ELTE, nem csak, mint oktatási hely, de mint kutatóhely is bemutatkozhatott, ezáltal a pályázatban kitűzött céloknak megfelelően a kutatói karrierlehetőségek népszerűsítéséhez járult hozzá. A középiskolások mellett voltak általános iskolás osztályok és felnőtt látogatók is.

Az ELTE a pályázatban vállalt feladatainak megfelelően színes és gazdag programot tartott meg, amely hozzájárult a környezeti tudatosság növeléséhez és a kutatás népszerűsítéséhez egyaránt. Ebben az évben a Földrajz- és Földtudományi Intézetében lévő tanszékekhez csak néhány további tanszék csatlakozott, de a rendezvényről tájékoztatást kapó karokon, illetve személyes csatornákon keresztül többen is jelezték, hogy a következő alkalommal szívesen részt vennének. A tervek szerint az idei év hagyományán alapulva kibővített programokkal jövőre is megrendezésre kerül a Kutatók Éjszakája az ELTE-n.