2012. július 9.
A 7. Keretprogram utolsó 2013-as felhívásait Brüsszelben
Máire Geoghegan-Quinn
kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos a mai napon mutatta be, hivatalosan
az EU hivatalos lapjában holnap fognak megjeleni az új felhívások:
A mai brüsszeli sajtótájékoztatóval párhuzamosan az
egyes tagországokban is információs napot szerveztek a mai napon, így
Budapesten is az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének szervezésében.
Az eseményen Siegler András az Európai Bizottság
kutatásfejlesztési főigazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a 7.
Keretprogram történetében a legtöbb és legnagyobb keretösszegű felhívások
jelennek ma meg. Beszámolt a következő
Keretprogram a Horizon 2020 jelenlegi előkészületeiről, amely jelenleg az
Európai Parlament készít elő. Tulajdonképp a Tanács, a Bizottság és a Parlament
közötti egyezségek megkötettek, leginkább pénzügyi kérdésekben vannak még
nyitott kérdések. Kifejtette, hogy hasonlóan az itthoni helyzethez uniós
szinten is jelenleg a pénzügyi stabilitás áll szemben, a növekedés segítésével,
s ebben a „harcban” a Biztos asszony törekszik minél jobban érvényesíteni az
európai kutatás érdekeit. A megjelenő felhívások még inkább próbálnak az új
társadalmi kihívásoknak megfelelni, mindemellett a kkv-k részvételének
erősítése érdekében több célzott felhívás jelenik meg. A 2013-as kiírások már a
H2020-ba való átmenetet képviselik. 52 új pályázati felhívásról beszélünk 8,1
milliárd EUR értékben. A kiírásokra elkülönített pénzekből 200 ezer új
munkahely létrehozása a cél, 1300 projektet szeretnének támogatni, 170 ezer új
kutatási együttműködés jöhet létre, kb. 15 ezer résztvevővel számolhatunk, s a
résztvevő KKV-k száma várhatóan megközelíti a 4000-et. A Marie Skłodowska-Curie
Akciók és az ERC Granteken keresztül várhatóan 900 egyedi támogatást adnak a
kutatóknak. 1,4 milliárd EUR jut a nagy
kiemelt EB által priorizált témákra, mint a holnap óceánja, a víz-kérdés, az
okos városok stb. Fontos a kockázati
eszköz megnövelése, így a KKV-k és más résztvevők könnyebben juthatnak
kedvezményes hitelekhez a K+F+I típusú projektjeikhez kapcsolódóan. Siegler András kifejtette, hogy kifejezett
célja a Bizottságnak a részvétel szélesítése. Ezt a célt szolgálja az új ERA Chair felhívás,
ami pilot-jelleggel jelenik meg idén, a Horizon 2020-ban várhatóak ilyen
kiírások, a mostani kiírás is nagy esélyt kínál hazánknak. Reményét fejezte ki,
hogy a megnyerhető 5 tanszéki projekt támogatás közül, az egyik Magyarországra
kerül(1 tagország, csak 1 tanszéke nyerhet).
Az eddigi FP7-es eredményeket ismertetve beszámolt róla, hogy több mint 19 ezer
támogatási szerződést sikerült megkötni, 80 ezer résztvevő vesz részt a keretprogramban,
s közel 13 ezer közülük KKV. Magyarország részvételéről kifejtette, hogy a
gazdasági súlyuknál kissé magasabb a magyar projektek részesedése a büdzséből.
Megjegyezte, hogy a támogatott projektek száma megfelelő, viszont a projektek
által elhozott támogatási összeg magasabb lehetne. Az ERC Grantek, pedig
európai összevetésben is sikertörténetnek számítanak hazánkban. Hangsúlyozta, hogy a pályázat beadása utáni
és a bírálati szakaszban már késő az esetleges egészséges lobbi tevékenységhez,
sokkal inkább fontos lenne az egyes éves munkaprogramok elkészítésekor, olyan
témák felvétele/felvételi kérelme a pályázható témák közé, amely az ország
specifikumainak megfelelő.
A Nemzeti Innovációs Hivatal képviseletében Kolossváryné
Dr. Juhász Györgyi bemutatta a legfrissebb statisztikákat az FP7-es
magyar részvételről. Ezek szerint jelenleg 1178 magyar részvételű projekt fut a
keretprogramon belül. Az elnyert támogatási összeg 195 millió EUR. Ez a 16.
helyet jelenti EU-s összevetésben, azonban ezzel az átlag alatt vagyunk. Az 1 főre
eső FP7-es támogatás mértéke 20 EUR hazánkban, a vezető Finnország esetében ez
valamivel több, mint 100 EUR. Az újonnan csatlakozott országok között (EU 12) a
2. helyen szerepeltünk eddig. A KKV-k részvételében kifejezetten erősen szerepeltünk,
közel 40%-a a magyar résztvevőknek ebből a szektorból került ki. Külön kiemelte a NIH és az NFÜ által újonnan
életre hívott BONUS-HU programot, ami az FP7-es pályázatok előkészítéséhez,
lebonyolításához, s a finanszírozási arányok növeléséhez ad segítséget.
Az esemény zárásaként két mintaértékű projekt
bemutatására került sor, s az a nagy megtiszteltetés érte Egyetemünket, hogy az
ELTE 2 kutatója Dr. Vicsek Tamás az ERC Advanced Grantből finanszírozott COLLMOT
akronímú projektjét, valamint Dr. Jánosi Imre a RECONICLE projektjét volt
alkalma a sajtónak és a jelenlévőknek bemutatni.