A pályázat keretében egy olyan nemzetközi kooperációs kutató centrum (Center for Network Data Analysis, CNDA) alakult a Collegium Budapest Egyesület és az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésében, amely külföldi kutatócsoportokkal, hazai és külföldi vállalatokkal létesített nemzetközi együttműködési szerződések keretében végez kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet. A résztvevő teameket a komplex hálózatok interdiszciplináris kutatási területe kapcsolja össze.

A mindennapi életünkben és az egyes tudományterületeken egyaránt növekvő kihívások elé állít mindenkit a minket körülvevő egyre hatalmasabb adatözön. Ezek hatékony vizsgálatát és megjelenítését, adott szempontok szerinti szűrését és hasznosítását teszik lehetővé a különböző területeket felölelő rendszerkutatások.

A kutatási témák között szerepel az Internet viselkedésének feltérképezése és a mérésekből nyert adatok kiértékelése, a részprojektben dolgozó kutatók által kifejlesztett speciális mérőállomások, az ETOMIC rendszer segítségével. Az ilyen módon nyert adatok hatékony kezeléséhez elengedhetetlen ezek jól kezelhető adatbázisba, ún. virtuális obszervatóriumba rendezése. A projektben dolgozó másik kutatócsoport munkája ezeket az informatikai megoldásokat keresi, miközben az adatrendezéshez szükséges szoftvereket fejleszt.

A hasznosításhoz az is elengedhetetlen, hogy az immár lemért, adatbázisba rendezett adatok szemléletes módon megjeleníthetőek legyenek. A pályázaton dolgozó Vizualizációs Centrum elnevezésű laboratórium kutatói által fejlesztett szoftver a projekt spektrumához is kapcsolódva, de ezen túlmutatóan is széleskörű vizualizációs feladatok elvégzésére lesz képes 2D és 3D felületeken egyaránt.

A nyelvrendszerként való kezelése és megértése hosszú ideje kihívások elé állítja a legkülönbözőbb tudományterületek képviselőit. Korunk egyik legégetőbb problémája a nyelv mesterséges rendszerekbe való beillesztésének hatékony megoldása. A pályázat keretében végzett munka során a kutatók a biológiai megközelítést alkalmazva, a biológia módszertana felől közelítve fejlesztik speciális szoftverüket, melynek segítségével a nyelvi rendszer mesterséges környezetbe illesztése fizikai szimulátorokkal, robotokkal kapcsolható össze.

Viszonylag fiatal, de a rendszerkutatás területén egyre növekvő technológiai jelentőségű tudományterületnek tekinthető a rendszerkémia. A projekt keretében a mesterséges sejt szintézisére irányuló kísérletek terén tett előrelépés megnyitja az utat az ún. infrabiológiai rendszerek tervezése és megvalósítása előtt.

A hálózati kutatások bizonyos szegmense iránt élénk az érdeklődés a pénzügyi, banki szektor részéről, ezt kihasználva, a projektben vizsgálatok készülnek a pénzügyi rendszerek kockázati mértékéről, a pénzügyi közvetítő rendszerek stabilitásáról, és ezzel összefüggésben a szabályozás problémáiról.

Az energiahálózatok stabilitásának kutatása ugyancsak a kritikus infrastruktúrát alkotó hálózatok problematikáját érinti. A területet kutató részprojekt fő célkitűzése az energiahálózatok stabilitásának vizsgálatán túl a megújuló energiaforrások felhasználásának meteorológiai előrejelzéseken alapuló modellezése.

A szélessávú távközlési hálózatoknak a jelenlegi kihasználtságon túlmutató felhasználási lehetőségeit kutató részprogram ígéretes lépéseket tett a laboratóriumi körülmények közt szimulált VoIP beszélgetéseknek a végfelhasználói oldalon jelentkező problémáinak megoldása felé. Ide kapcsolódik a HD minőségű képi alkalmazások vizsgálata, melyek a jövő egyik „csúcstermékének”, az eddig megszokottnál sokszor intenzívebb vizuális élményt kínáló HDTV-nek a széles körben elterjedő használatát alapozhatja meg.

A fentiekből kiolvasható, hogy a pályázat prioritásainak megfogalmazásakor és kivitelezésekor egyértelműen kiemelt szerepet kap a hasznosítható termékekben testet öltő kutatási potenciál, amit az ipari partnerek egyre nagyobb számban történő bekapcsolódása is alátámaszt. Szintén vezérlő elv, hogy a folyamatban levő kutatásokkal más – hazai és nemzetközi - pályázatokba és kutatási konzorciumokba is bekapcsolódhassanak kutatóink.

A biotechnológia gazdasági húzóágazattá alakításának fontos állomása, hogy hazánkban is meghonosuljon a kutatóintézetek és a vállalkozások együttműködésén alapuló kutatás-fejlesztés. Ez új lehetőséget teremt Magyarországon, hogy az élettudományi, orvosbiológiai kutatások területén elfoglalt előkelő nemzetközi helyünknek megfelelően ennek gazdasági lehetőségeit is kiaknázzuk. Különösen fontos ezen a téren az újonnan alakuló, ún. start-up, ill. spin-off vállalkozások támogatása. Ezek a kisvállalkozások gyorsan képesek megragadni a legelőnyösebb, leginnovatívabb fejlesztési lehetőségeket. Ugyanakkor a magasan képzett hazai kutatógárda erre vállalkozó tagjai számára is - a külföldre vándorlás helyett - alternatívát jelentenek az egyéni karrier és az anyagi megbecsülés területén. Célunk a személyre szabott orvoslás biotechnológiai kutató-fejlesztő központjának létrehozása, amelyben megvalósulhat a modern vizsgáló és gyógyító módszerek összekapcsolt fejlesztése és alkalmazásaik kidolgozása. Ugyanakkor a központ a hazai orvosbiológiai kisvállalkozások indító támogatására, inkubációjára vállalkozik.

A kialakítandó Orvosi Biotechnológiai Kutatóközpont és Inkubátorház fő szakmai profilja új biokémiai, molekuláris biológiai, biotechnológiai és genetikai módszerek, eljárások bevezetése, valamint a betegségek szűrésére, megelőzésére és kezelésére szolgáló módszerek kidolgozása. Ezen belül a konkrét cél a személyre szabott gyógyítás hátterének megteremtése. Ennek lényege a molekuláris szintű betegség-megállapítás, a betegséget okozó fehérjék és módosított változataik kifejezése, szerkezetének vizsgálata, célzott gyógyszertervezés és célzott sejt-, ill. génterápiás eljárások kidolgozása. Létrehozunk sejtterápiás klinikai készítmények előállítására is alkalmas fejlesztő részleget, mely megteremti hazánkban a regeneratív orvoslás kutató-fejlesztő centrumát.

Az ELTE Magyarország legrégebbi folyamatosan működő, legnagyobb természettudományi oktató és kutató intézménye. Az Egyetem közel 22 milliárd Ft-os éves költségvetésének csaknem egyharmada saját bevétel, amely a pályázatokból és a közel 3 milliárd forintnyi képzési szolgáltatásból tevődik össze. Az Egyetemen dolgozó minősített kutatók száma ezernél több, az akadémikusok és akadémiai doktorok létszáma pedig a legmagasabb az országban. A Természettudományi Karon az MTA 22 kutatócsoportja és 6 doktori iskola működik, kutatói kapacitásának kétharmada biotechnológiai kutatásokhoz kötődik. Az Inkubációs központ az ELTE segítségével kötődik a természettudományos oktatáshoz és a fiatal szakembergárda graduális és postgraduális képzési folyamatába. Az Egyetem Innovációs stratégiájába történő integrálódás révén igazi áttörés várható az alkalmazás-orientált szemlélet meghonosításában.

Bővebb információk: www.obik.hu

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nevében a Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) 2005-ben pályázatot hirdetetett Regionális Egyetemi Tudásközpontok létrehozására és működésének támogatására a Pázmány Péter program keretében. A pályázat átfogó célja a világ élvonalába tartozó tudományos és technológiai innovációs egyetemi központok létrehozásának elősegítése annak érdekében, hogy olyan szakterületi és regionális vonzáscentrumok jöjjenek létre, amelyek kiemelkedő kutatás-fejlesztési, valamint technológiai innovációs tevékenységet folytatnak, intenzíven együttműködnek a gazdasági szférával, és ezáltal ösztönzőleg hatnak a régiók technológiai és gazdasági fejlődésére.Egy RET létrehozásánál kiemelt szempont, hogy a környezetében legyen ipari háttér az adott szakterületen, továbbá a tudásközpont gazdasági partnerei között jelenjenek meg jelentős iparvállalatok, amelyek motiválják a központ K+F tevékenységét, és alkalmazói lehetnek a megszülető kutatási eredményeknek, technológiáknak.Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Delta Elektronik Kft., az econet.hu Nyrt. és a MultiRáció Kft. 2005. novemberében írták alá a három évre szóló támogatási szerződést, amellyel egy időben megkezdődtek a kutatások az eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont keretein belül. Az együttműködés részleteinek teljes kidolgozása után került sor a konzorciumi szerződés aláírására 2006. augusztus 3-án. A Központ költségkerete a teljes időtartamra összesen 1 100 millió forint, amelyből 800 millió forintot az NKTH biztosít, a további 300 millió forint a konzorcium által vállalt önrész.

A Tudásközpont fő feladata, hogy az ELTE-n meglévő tudásbázis alapján, a gyakorlati hasznosulás figyelembevételével kutatás-fejlesztési feladatokat végezzen, akár külső megrendelésre, akár partneri alapon, együttes fejlesztés keretében, illetve tanulmányokat készítsen meghatározott célra, vagy tanfolyamokat tartson kompetenciája területén. Az eScience RET célja, hogy összekapcsoljon jelenleg külön kutató tudományterületeket, úgymint biológiát, fizikát, matematikát, valamint informatikát, és ezáltal az említett négy tudományterület eszközeit, módszereit ötvözve új kohéziót hozzon létre.Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendelkezésre áll mind a szükséges informatikai, mind a természettudományi háttértudás, amely sikeressé teheti a tervezett projektet. Az ország egyik legnagyobb egyeteme számos, a nemzetközi élvonalba tartozó kutatóval rendelkezik, amely biztosítja a szükséges tömegű szakember összehozását egy Tudásközpontban.

Mi az eScience?

Az eScience kifejezést egy új, feltörekvő technológiára használják, amelynek révén nagyléptékű, komplex tudományos tevékenység fejthető ki a modern információtechnológia felhasználásával. Az eScience az alkalmazott tudomány, az alapkutatás, valamint az információtechnológia igazi interdiszciplináris egymásra hatásából született, megteremti mind az alkalmazott kutatásokban, mind az információtechnológiában a 21. századi új minőséget.Alapvetően a korábbi egyetemi kutatások nagy részénél, sőt még az iparban zajló kutatások esetében is az volt a gyakorlat, hogy az egyes tudományterületek a saját eszközeikkel, saját megközelítésükkel próbálták megoldani a tudományos kérdéseket. Volt egy elképzelés arra, hogyan kell elindulni, de sokszor az nem volt elegendő a kérdések megválaszolására, a valóság magyarázatára. Nagyon sok kutatás nem sikerült emiatt, illetve a tudományterületek nagy részén szembekerültek olyan kérdésekkel, amelyeket a saját eszközeikkel nem tudtak megoldani.Az eScience azért jött létre, hogy összekapcsolja a jelenleg külön kutató tudományterületeket, és az eddig vizsgált biológiai, fizikai, matematikai vagy éppen informatikai problémákra a többi tudományterület eszközeivel találjon megoldást ipari partnereivel, a Delta Elektronik Kft.-vel, az econet.hu Nyrt.-vel és a MultiRáció Kft.-vel karöltve. A közös munka eredményeképpen olyan termékek és eljárások születnek a bioinformatika, az adatbányászat, de akár a gazdasági folyamatok modellezése terén is, melyek önálló piaci értékkel bírnak.Az eScience RET projektjei három kutatási téma köré csoportosulnak: bioinformatika, hálózati informatika és virtuális obszervatórium. Az újdonság az eScience különböző kutatási területeinél a hálózati struktúra feltérképezése és az interaktív adatbázisok felhasználása. Mindezt teszik úgy, hogy a fejlesztés során felhasználják a fent említett tudományterületek kombinált eszköztárát és módszereit. Sikereit ezzel a szintetikus megközelítésmóddal éri el, melynek révén képesek túlhaladni az eddigi kutatás-fejlesztési eredményeken. Napjaink kihívása az eddig összegyűjtött tengernyi információ feldolgozása, rendszerezése, az információáradatból a lényeges elemek kiszűrése – az eScience RET ennek a technológiának áll az élvonalában.A Tudásközpont kiemelt projektjei a nagymértékű komplex hálózatok kezelési módszereinek kifejlesztése; a gyógyszertervezést segítő szerkezeti intelligens adatbázismodell kifejlesztése, valamint a virtuális obszervatórium technológia kifejlesztése.Az eScience RET fő feladatának tekinti, hogy kutatási eredményeinek kézzelfogható gyakorlati haszna is legyen a társadalom számára. Az eScience projektjeinek eredményeképpen például olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek hatékonyabb, célzott gyógyszerek kifejlesztését segítik elő, megnövelik a munkaügyi statisztikák pontosságát egyben csökkentve költségeiket, felgyorsítják a szoftverfejlesztés folyamatát, biztonságosabbá teszik az energiaellátást, a virtuális obszervatórium technológia pedig csökkenti bizonyos kísérletek költségét, és elérhetővé teszi a kísérletezést mindenki számára.

Az eddig eltelt időszakban az eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont a tudományos tevékenység mellett a későbbi eredmények megalapozására és a megfelelő kutatási feltételek megteremtésére helyezte a hangsúlyt, kialakítva a későbbi stabil működést megalapozó struktúrát.

Az elért eredmények hasznosítását az ELTE Tudás- és Technológiatranszfer Iroda végzi, feltérképezve a folyó kutatási projekteket, majd számukra potenciális ipari partnereket felkutatva. A Technológiatranszfer Iroda nem csak az eredmények hasznosítására koncentrál, hanem kezdeményezőleg lép fel új partnerek bevonásában a kutatás-fejlesztésbe. Az Iroda végzi ezen felül a marketingkommunikációs tevékenységet is annak érdekében, hogy megismertesse az eScience RET működését és eredményeit a lehetséges partnerekkel és a sajtóval.

A Tudásközpont céljai között szerepel tevékenységi körének kibővítése, a különböző tudományterületek nagy volumenű kutatásainak menedzselése. Ezáltal a pénzügyi és adminisztratív folyamatok egyszerűbbé és átláthatóbbá válnak, a kutatók pedig kizárólag a szakmai tevékenységükre koncentrálhatnak. Ennek a folyamatnak az első lépése a KPI Pázmány Péter programjának támogatásra elfogadott rendszerbiológiai RET-06/2006 sz. pályázatának befogadása:http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=486&articleID=4922&ctag=articlelist&iid=1 További információ: www.escience.elte.hu