Nyitólap   |  Elérhetőségek   |  EPER   |  Hírlevél  |  GYÍK
.: ELTE TPIK :.
E L T E   P á l y á z a t i  é s  I n n o v á c i ó s  K ö z p o n t
4
   Kooperációs Kutatások
   Innovatív egyetemi
   vállalkozások
   Szabadalmak (Patents)
   Kutatóink
   Aktuális projektek
   Lezárult projektek
   Technológiatranszfer
   help-desk
   Képzés
   Partnerek
   Dokumentumok
   Elérhetőség
.: Eötvös Loránd Tudományegyetem :.
.: Új Széchenyi Terv :.
.: EURÓPAI UNIÓ :.
.: TÁMOP-4.2.1-09/1/KMR-2009-0001 :.
.: Magyarország megújul :.
.: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség :.
.: Európai Szociális Alap :.
    »   Menü     »   Innováció     »   Lezárult projektek
   

Közgazdasági Kutatások – Innovációs Járulék

Az ELTE Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központja (TPIK) 2006 decemberében nyert a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Közgazdasági Kutatások (KÖZKUT) pályázatán 13,2 millió forint támogatást. A pályázat során megvalósított projekt fő célja az innovációs járulék és annak hasznosulásával kapcsolatos közgazdasági kutatások elvégzése, illetve az innovációs járulék jövőjének feltérképezése.


Az innovációs járulék 2004-től került bevezetésre és a hazai K+F ráfordításokat növelő adó, illetve adójellegű eszköz egyike. A járulék a közép- és nagyvállalatokat terheli (mikrovállalkozásokat nem), és a jogalkotó célja szerint a K+F finanszírozásához kíván közvetlen elvonással központi forrást (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) teremteni. A saját célra vagy megrendelésre K+F tevékenységet folytató vállalkozásokat a jogalkotó kedvezményezi azzal, hogy a számított kötelezettségüket (amely évente fokozatosan emelkedve érte el a törvényben rögzített tételekkel korrigált árbevétel 3 ezrelékét) csökkenthetik az e tevékenységükkel kapcsolatban elszámolt közvetlen költség összegével, függetlenül attól, hogy a költség számviteli szempontból aktiválható avagy sem. Nem vonatkozik a csökkentés az államháztartás valamely alrendszeréből kapott támogatással fedezett közvetlen költségekre. A járulékfizetők személyi hatálya pedig nem terjed ki a mikrovállalkozásokra. Emellett a társasági adózásban is külön kedvezmények vonatkoznak a kutatás-fejlesztést végző vállalkozásokra. A rendszer unikális az európai K+F finanszírozásban, illetve adórendszerekben, ugyanis a felosztó-kirovó megoldás máshol nem fordul elő.


Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a létrehozott járulékrendszer a következőket segítette elő:


•Létrejött egy olyan hatékony intézményrendszer, amely lehetőséget adott arra, hogy állami, illetve részben magán forrásokból olyan nagyobb kutatási projekteket indítson el, amelyek a korábbinál lényegesen jobban elősegítik a közfinanszírozású kutatóhálózatok közeledését az ipari igényekhez, illetve konkrét ipari projektek indítását, konkrét termékek kifejlesztését generálta. A Kooperációs Kutató Központok a korábban problémás egyetem-ipari kapcsolatot javították, a Regionális Egyetemi Tudásközpontok pedig azt segítették elő, hogy egyes helyeken a kutatásokat illetően is létrejöjjön „a kritikus tömeg”, tehát olyan mennyiségű és költségvetésű kutatások induljanak, amelyek esetében már konkrét eredmények, termékek megszületését el lehet várni.
•Elősegítette azt, hogy a kutatás-fejlesztésben is megjelenjenek azok a fogalmak, amelyek korábban – legalábbis Magyarországon – ismeretlenek voltak, úgymint határidő, pénz, termék, eredmény.


Ugyanakkor az innovációs járulék bevezetésével azonban a jogalkotó nem, illetve nem teljesen érte el célját (amely a K+F ráfordítások növelése), főképpen amiatt, hogy elvileg senkinek sem kell a járulékot megfizetnie, ha legalább a járuléknak megfelelő összeget költ kutatás-fejlesztésre. Ezzel a kitétellel azonban már rövidtávon is problémát okozott az Alap bevételeit illetően, mivel a gazdálkodók felismerték, hogy az alapba történő befizetés kötelezettségét – a szakképzési járulékhoz hasonlóan – ki lehet játszani. A vállalatok innovációs "adójukat" egyetemi kutatóintézeteknek, speciális felhatalmazásokkal rendelkező non-profit cégeknek utalják át, némi kutatás-fejlesztési tevékenységért cserébe, a járulék egyrészét pedig visszakapják.

Kutatási hipotézisünk az, hogy számos eredménye mellett a jelenlegi járulékalapú rendszer nem mindenben váltotta be a meghatározott célokat.


Kutatásunk során azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegitől eltérő finanszírozási módszerek milyen rövid és hosszú távú hatásokat okoznak a K+F vállalkozásoknál, illetve az intézményrendszerben. Kutatásunk fő kérdése arra irányul, hogy érdemes-e, szükséges-e a jelenlegi rendszert fenntartani, vagy pedig gyökeresen új rendszert (K+F adókedvezmények) érdemes bevezetni. Szintén célunk az, hogy a járulékfizetés módjait elemezzük, illetve meghatározzuk a befizetett járulék felhasználásának alternatíváit.

A projekt résztvevői:


•Antoni Györgyi, igazgató, ELTE Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ
•Horváth Alexandra, Innovációs és Technológia Transzfer referens, ELTE TPIK
•Dr. Buzás Norbert, vezérigazgató, ValDeal Innovációs ZRt.
•Dr. Csíkos Péter András, üzletfejlesztési igazgató, ValDeal Innovációs ZRt.
•Dr. Urbányi Béla, Tanszékvezető, Egyetemi docens, SZIE-GTK
•Bacsa László, Innovációs és Marketing Igazgatóhelyettes, BME IT2 Tudásközpont
•Kovács Tibor, Igazgató, SZTE Környezet és Nanotechnológiai RET


Kutatásunk során a következő kérdésekre keresünk választ


•az átalakítandó járulékrendszer, akár az esetlegesen kialakítandó kedvezményrendszer alanyai kik legyenek
•hogyan viszonyuljon a rendszer a vállalkozásokhoz, az innovatív, illetve kiemelkedően innovatív mikrovállalkozásokhoz, illetve a multinacionális cégekhez. Szükségesek-e, és ha igen, miként a létrejövő általános rendszeren belül további kedvezmények.
•mekkora legyen a létrejövő új rendszer adó vagy járulékterhelése vagy a kedvezmények mértéke,
•adó vagy járulékterhelés esetében hogyan történjen a járulék kiszabása és behajtása, milyen esetleges kedvezmények legyenek,
•adókedvezmények esetében miként történjen a kedvezmények megállapításának módja,
•ki és hogyan hajtsa be az adóterhelést, illetve ki és hogyan állapítja meg a kedvezményeket.
•A gazdasági környezet, illetve K+F ráfordítást adó vállalkozások (akár kis-és középvállalatok, akár kutatást-fejlesztést idetelepítő multinacionális cégek) számára melyik forgatókönyv milyen hatással lesz,
•melyik módszernek milyen hatása lehet egyrészt a jelenleg az Innovációs alapból finanszírozott kutatásokra, másrészt a jelenlegi járulékot, illetve az alap által finanszírozott kutatásokat folytató állami (egyetemi, akadémiai) kutatóhelyekre,
•milyen hatása lehet potenciálisan egy kizárólag vagy nagyrészt kedvezményeken és kisebb részben járulékfizetésen alapuló rendszernek a jelenlegi, már jól működő intézményrendszerre (KKK-k, RET-ek), működik-e a magyar K+F szektor ezen intézmények nélkül (az esetlegesen létrejövő több innovatív start-up cég pótolja-e a meglevő intézményrendszereknél az állami forrásokat),
•milyen hatása lenne az új járulékrendszernek, illetve kedvezményrendszernek a versenyképességre.


Az elmúlt hónapokban elvégeztük a nemzetközi innovációs rendszerek vizsgálatát, és az egyes országok a következő támogatási rendszereket alkalmazzák:

Svédország és Finnország esetében egyik országnak sincs külön innovációs adója, nem is az adókon keresztül támogatják a K+F-et, hanem inkább támogatásokon keresztül. A finnek esetében az Akadémia és a TEKES (Innovációs szolgáltató), a svédeknek pedig működési területenként külön szervezeteik vannak, akik támogatják az adott tevékenységeket. Adókedvezményekkel Finnországban és Svédországban K+F Tőkeberuházási támogatást nyújtanak.




A francia K+F elosztási és újraelosztási rendszerben nincs külön innovációs adó, illetve járulék, a K+F-re fordítandó pénz közvetlenül a költségvetésből kerül az azt kezelő Kutatási és Oktatási Minisztériumhoz. Az állami költségvetésből származó K+F ráfordítások disztribúciója alapvetően két csatornán történik, egyrészt az állami intézményeknek (pld CNRS, Grand École hálózat) közvetlenül, illetve alapokra bontva közvetetten osztja el. Kisebb részben finanszíroznak K+F tevékenységet az ipari minisztérium forrásai is. Az egyes alapok fő célja elsősorban a vállalati K+F arányának növelése, illetve a közfinanszírozású kutatóhelyek, és a vállalkozások együttműködésének erősítése, az egyes állami forrásokból finanszírozott projektek mérete nagy, és országos szinten kevés projekt kerül nagy összegekkel finanszírozásra. A vállalkozásokat K+F adóhitellel és K+F célra igénybevehető adókedvezménnyel támogatják.




Az Egyesült Királyság kutatásfinanszírozási mintája azért lehet érdekes, mert jellemezően állami eszközökkel finanszírozott alapkutatáshoz párosít egy olyan rendkívül erős magánfinanszírozási K+F rendszert, amely jelen pillanatban, Európában a legtöbb magánvállalati K+F+I befektetést vonzza. A fennálló egyetemi hálózat, illetve az alapkutatásokat finanszírozó többszintű rendszer kis részben hasonlít a magyar rendszerhez, meglepő ugyanakkor az állam által finanszírozott vállalati K+F kiadások alacsony aránya (10-15%), illetve a kooperációs kutatások nagy száma. Ugyan a vállalkozások részesülnek K+F adókedvezményben és K+F adóhitelekben, ugyanakkor a tapasztalatok alapján megállapítható az, hogy az Egyesült Királyság K+F tőkevonzó képességét nem a támogatások, illetve az elérhető pályázati források eredményezik, hanem sokkal inkább az erős oktatás és szakképzés, illetve a piaci igényekre jól reagáló egyetemek.




Kanada garantálni tudja a befektetőknek az összességében legalacsonyabb adószintet (a fejlett országok között) és a „legkívánatosabb” K+F adóhitel programot a G7 országai közül. A szövetségi adózási rend magába foglalja minden folyó költségnek, a K+F műszerek és eszközök költségeinek azonnali leírását, csakúgy, mint a 20%-os adóhitelt. A K+F adóhitel nagysága elérheti a 35%-ot, igaz csak a kis- és közepes vállalkozások esetében. Emellett az egyes tagállamok szintén adhatnak adóhitelt a K+F tevékenységet folytató vállalkozásoknak.
A nemzetközi innovációs rendszerek vizsgálata mellett mintegy 40 vállalkozást, illetve kutatóhelyet kérdeztünk meg a járulékfizetéssel kapcsolatos tapasztalataikról.


További részletekről az innen letölthető pdf fájlból tájékozódhatnak.

.:   Portálkezelői menü  •   Tartalom módosítása  •  Utolsó módosítás: 2008.02.25.   :.
2017. november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10

ELTE Országos Innovációs Nap 2016
Részletek »
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértőket keres pályázatok bírálatához
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) a 2014-2020 közötti pályázati időszakban az alap- és az alkalmazott kutatások, valamint az innováció területén beérkező pályázatok értékelvű szakmai bírálatához, a nyertes projektek szakmai beszámolóinak értékeléséhez és a szakpolitikai vélemények megalapozásához minden szakterületen bővíti szakértői adatbázisát. Részletek »
H2020 projektek értékelésére bármely tudományterületről várja szakemberek jelentkezését az Európai Bizottság
A H2020 projektek bírálatához az Európai Bizottság külső szakemberek segítségét veszi igénybe a világ bármely országából. Részletek »
COST projektek bírálatára várja független szakértők jelentkezését a COST Titkárság
A COST Titkárság külső szakértők jelentkezését várja a COST projektek bírálatához bármely tudományterületről Részletek »
A Pályázati Központ hírlevelet indít - feliratkozási lehetőség
A jövőben a honlap és a facebook oldal mellett hírlevél formában is rendszeres tájékoztatást kívánunk nyújtani az aktuális pályázati lehetőségekről, pályázatokkal kapcsolatos hírekről, illetve az Egyetem oktatói/kutatói által elért pályázati eredményekről. A címlistára a palyazat@ludens.elte.hu címen lehet jelentkezni. Részletek »
ELTE Országos Innovációs Nap 2015
Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz!!
Részletek »
 T e r v e z t e :: .:  I I G  W G . I W D G :.
4
  © 2006-2015 ELTE PIK. Minden jog fenntarva.      Cím :: 1056 Budapest, Szerb utca 21-23.      Telefon :: 06 1 485 5246      E-mail :: palyazat@rekthiv.elte.hu